A megújuló energiaforrások jelentősége folyamatosan nő, ahogy a világ egyre inkább igyekszik elfordulni a fosszilis tüzelőanyagoktól. Ebben a napenergia is kiemelt szerepet kap, de a jelenleg elérhető napelemek hatékonysága még nem elég magas – ezek ugyanis csupán a napfény 15-20 százalékát képesek elektromos energiává alakítani, tehát a maradék 80 százalék elvész.
A perovszkit napelemek új reményt jelenthetnek ezen a területen, mivel elméletileg akár 33,5 százalékos hatékonyságot is elérhetnek. Emellett gyártásuk olcsóbb és környezetbarátabb lehet, így akár a napelemek „Szent Gráljává” is válhatnak. Azonban egy komoly akadály még hátráltatja széleskörű elterjedésüket.
A perovszkit napelemek fő problémája az, hogy az anyag instabillá válhat hirtelen hőmérséklet-változás, magas páratartalom vagy oxigén hatására – mindezek gyakran előfordulnak a külső környezetben, így a napelemek gyorsan tönkremehetnek.
Most azonban hongkongi kutatók megoldást találhattak erre a problémára. Kutatásaik során felfedezték, hogy a perovszkit kristályszerkezetén homorú felületek alakulnak ki, amelyek befolyásolják a réteg szerkezeti folytonosságát, és idővel a réteg összeomlásához vezethetnek. A probléma kezelésére a kutatók javasolják a napelemek felületének egy speciális anyaggal történő bevonását, amely stabilizálja a kristályokat. Ez az anyag a kálium-tridekafluor-1-hexánszulfonát, amely segíthet megőrizni a perovszkit stabilitását még szélsőséges körülmények között is.
Bár a kutatás még nem ad egyértelmű választ arra, mikor és hogyan lehet ezt a technológiát beépíteni a napelemek gyártásába, mindez arra utal, hogy hamarosan semmi sem állhat az új, hatékonyabb napelemek piacra lépésének útjában.